2014. JANUÁR 1-JÉN HATÁLYBA LÉPŐ INTÉZKEDÉSEK
(PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK)
- A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását, gondozását végző családtagok részére biztosítható emelt összegű ápolási díj összege a költségvetési törvényben megállapított alapösszeg 130%-áról 150%-ára (44.250 Ft-ra) emelkedik. Első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósítandó ellátást kell emelt összegben folyósítani.
- Bevezetésre kerül a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult a közeli hozzátartozó, ha olyan személy ápolását, gondozását végzi, aki:
- 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes,
- 18. életévét nem töltötte be (vagy köznevelési intézményben tanul - ilyen esetben a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 20., sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetén a 23. életévét betölti), és állapota miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást-gondozást igényel.
A kiemelt ápolási díj havi összege 2014. január 1-jétől az ápolási díj alapösszegének 180%-a, azaz 53.100 Ft lesz.
2. Önkormányzati segély kialakítása
2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze.
3. A méltányossági közgyógyellátás szabályozásának változása
A 2013. december 31-ig hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben nyújtott ellátás az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében 2014. január 1-jétől a képviselő-testület hatáskörébe kerül.
4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerét érintő lényeges változás, hogy 2014. január 1-jétől a rokkantsági és rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő számítása megváltozik. 2014. január 1-jétől 5 éven belül 1095 nap, vagy 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3560 nap előzetes biztosítási idő megléte szükséges az ellátásra való jogosultság megállapításához (ezt megelőzően csak az válhatott jogosulttá az ellátásra, aki 5 éven belül 1095 nappal rendelkezett).
- 2014. január 1-jével változik a rehabilitációs/rokkantsági ellátás összegének számítása mindazok esetén, akik 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesültek, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a minimálbér alapul vételével került meghatározásra. 2014. január 1-jétől a számítás alapjául szolgáló havi átlagkeresetként - annak hiányában - az ellátási összeg 140%-át kell tekinteni.
- A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összege 2014 januárjától a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 2,4%-kal emelkedik.
5. Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka
A fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka összege 2014 januárjától a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 2,4%-kal emelkedik.
6. Aktív korúak ellátása
A rendszeres szociális segély maximuma (ami a közfoglalkoztatási bér nettó összegének 90 %-ával egyenlő) 2014. január 1-jétől 44 508 Ft-ról 45 569 Ft-ra emelkedik. Azokban a családokban, ahol foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a rendszeres szociális segély összege 2014. január 1-jétől 21.708 Ft-ról 22.769 Ft-ra emelkedik.
2014. január 1-jétől bevezetésre kerül a GYED extra:
- Az a szülő, aki a gyermekgondozási támogatás lejárta előtt visszatérne a munkahelyére, a gyermek egyéves kora után ezt a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély megtartása mellett korlátlanul megteheti.
- Lehetővé válik az egymást követően született gyermekekre tekintettel járó ellátások együttfolyósítása: a gyermekgondozási támogatást a szülő akkor sem veszíti el, ha a korábbi ellátás folyósítása alatt, 2013. december 31-ét követően újabb gyermeke születik, és rá tekintettel újabb gyermekgondozási támogatást igényel.
- A felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot.
- Az ikergyermekekre tekintettel járó gyermekgondozási díj folyósításának időtartama egy évvel meghosszabbodik, azaz az ellátás legfeljebb a gyermekek hároméves koráig járhat.
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területét érintő változások
1. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése
- 2014. január 1-jével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és kapcsolódó rendeleteinek módosításával egy lépésben bevezetésre került a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
- A korábbi szabályozás szerint a nevelőszülők többsége, mintegy 5.450 fő csupán 15.000 Ft-os díjazásban részesült valamennyi nála elhelyezett gyermek után, és ez a díjazás sem teremtett jogviszonyt nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra.
- A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján történő díjazás három elemből tevődik össze. A nevelőszülőt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a, az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a, mindezeken felül pedig felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.
- Mindemellett a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló mintegy 300 főnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás.
- A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljeskörű egészség- és nyugdíjbiztosítási jogosultságot teremt. (A gyermekek után járó juttatások tekintetében a TGYÁS, a GYED, a GYES és a GYET csak a saját gyermekek után vehető igénybe.) A nevelőszülői díjra teljes körűen igénybe vehető továbbá a családi adó- és járulékkedvezmény.
2. Gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetése
- 2014. január 1-jétől az új nevelésbe vételi esetekre kiterjedően, majd az év folyamán a fennálló esetek felülvizsgálatával fokozatosan bevezetésre kerül a gyermekvédelmi gyámság jogintézménye.
- Célja a gyermek érdekének következetes és szakszerű, a gondozási helytől független képviselete. A gyermekvédelmi gyám személye a gondozási hely esetleges változásától függetlenül képviseli az állandóságot. Bevezetése azokat a legsúlyosabb érdekütközéseket oldja fel, amely a fenntartói, intézményi, gondozói érdekek és a gyermek érdeke között feszülnek a gyermek sorsának alakulásában, ezzel elősegítve, hogy lehetőleg minden gyermek csupán a legrövidebb szükséges ideig tartózkodjon a gyermekvédelem rendszerében.
- A gyermekvédelmi gyám a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közalkalmazottjaként, önálló munkakörben tevékenykedik, egyidejűleg legfeljebb 30 gyermek gyámságát láthatja el.
- A nevelőszülők egyes gyámi feladatok ellátására továbbra is kirendelhetők - a gyermekvédelmi gyám egyetértése esetén - abban az esetben, ha az érintett gyermeket már legalább 2 éve saját háztartásukban nevelik, illetve nincs folyamatban a nevelésbe vétel vagy a nevelőszülői jogviszony megszüntetése.
3. Nevelőszülői elhelyezés elsődlegessége
- 2014. január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni.
- Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek.
- Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel).
4. A cselekvőképesség szabályozásának változásai
- 2014. március 15-én lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), melynek lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése.
- A bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. Ez garantálja a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott jogkövetkezményeinek megállapítását: az új Ptk. még példálózó jelleggel sem sorolja fel azokat az ügycsoportokat, amelyek vonatkozásában a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozhatja.
- A felülvizsgálat részleges és teljes korlátozás esetén is egyaránt törvényben meghatározott időközönként kötelező lesz. A hatálybalépést követően öt éven belül minden jelenleg gondnokság alatt álló személy ügyét az új szabályok szerint hivatalból felül kell vizsgálni.
5. Támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése
- Az új Ptk.-val párhuzamosan, 2013. március 15-én lép hatályba a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény.
- A támogatott döntéshozatal új jogintézményként a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintett személy számára.
- A támogató kirendelésére a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján kerülhet sor. Kirendelésének mindig feltétele a támogatott személy egyetértése, és elsősorban a támogatott személy által megjelölt személyt kell kirendelni határozatlan időre, ötévenkénti felülvizsgálat mellett.
- A támogató tanácsaival, tájékoztatásával eljárásokban és jognyilatkozat megtételekor segítheti a támogatottat, azonban nem veheti át tőle a döntést.
- A megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai - a hivatásos gondnokokhoz hasonlóan - hivatásos támogatókat foglalkoztatnak, akik legfeljebb 30-45 fő esetében rendelhetők ki támogatóként más alkalmas személy hiányában.
A 2014. évi legfontosabb jogszabályi változások a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) módosításai
- befogadási szabály szigorítása (hatályos 2013. december 6-ától)
„58/A. § (2e) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
- a) …
- azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,..”
A korábbi szabályozás szerint a finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kellett fogadni azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesült. A tapasztalatok szerint egyes fenntartók igen kis összegű, illetve a szolgáltatással csak nagyon közvetetten összefüggő önkormányzati „fejlesztési” pályázat elnyerése által kívántak jogosultságot szerezni több százas nagyságrendű új ellátotti létszám vagy férőhelyszám finanszírozására, az így generált magas költségvetési kiadás azonban nagyságrendileg nem állt arányban a fejlesztési támogatással. Az ilyen törekvések korlátozása érdekében szükségessé vált a hazai pályázat elnyerése útján biztosított mentesség szigorítása. Az Szt. módosítása alapján a hazai támogatások körében kizárólag a költségvetési támogatás alapozza meg a kapacitástól független állami finanszírozást.
Az európai uniós fejlesztési pályázatok mellett a szociális intézményfenntartók pályáznak a Svájci Alap, valamint a Norvég Alap és az EGT Alap finanszírozása keretében meghirdetett pályázatok fejlesztési forrásaira is. Ezen pályázatok egyik célja a szociális különbségek csökkentése. A módosítás biztosítja, hogy a pályázat megvalósítása és a fenntartás érdekében a nyertes fenntartókat az uniós forrásokhoz hasonlóan a finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni.
- hajléktalannak minősülő „menekült” személyek ellátása (hatályos 2013. december 3-ától)
„3. § (4a) A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek
- idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,
- az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy
- idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki
és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.
(4b) A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.
„20. § (7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.”
„84. § (3) A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.”
„115/A. § (1) Térítésmentesen kell biztosítani
- a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.”
A tél közeledtével különösen fontos, hogy az ország területén tartózkodó és idegenrendészeti, menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadó állomásról elbocsátott külföldiek se legyenek kénytelenek közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölteni az éjszakát. Az Szt. módosítása ezt az alapvető humanitárius célt szolgálja azzal, hogy lehetővé teszi e személyeknek – meghatározott igazolás birtokában – az éjjeli menedékhelyek és átmeneti szállók egyes szolgáltatásainak térítésmentes igénybevételét.
- a működési engedélyezési rendszer átalakítása – szolgáltatói nyilvántartás kialakítása (hatályos 2013. december 1-jétől)
2013. december 1-jével a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok eddig papíralapú működési engedélyezését kiváltja egy korszerű, konstitutív hatályú hatósági nyilvántartás. Az intézkedéssel összességében mind a fenntartók, mind az eljáró hatóságok adminisztrációs terhe csökken.
Az új rendszertől a következő előnyöket várjuk:
- a több engedélyben is szereplő adatok (fenntartó adatai, a telephelyek engedélyében a székhely adatai) egységesekké válnak, egyetlen hatósági aktussal valamennyi engedélyben módosíthatók,
- mivel maga a nyilvántartott adat lesz az engedély tartalma, az adatok teljesen megbízhatóak lesznek,
- az engedélyes hatályos adatai azonnal elérhetőek, a továbbiakban nincs szükség minden engedély-módosításkor a hatályos adatok határozatban történő feltüntetésére,
- a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos döntések tervezetét a rendszer a bejegyzett adatok alapján maga állítja elő,
- továbbfejleszthető: a fenntartókról vezetett nyilvántartásokkal (pl. cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása) összekapcsolva később a fenntartói adatokban minden hiba kiszűrhető lesz, és a fenntartó adatai hivatalból módosíthatók lesznek.
Az Szt., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény megteremti a nyilvántartás alapjait, meghatározza a nyilvántartásban vezetett személyes adatok körét.
A törvényi szintű módosításokkal összhangban hatályon kívül helyezésre került a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, és a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, továbbá részben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, és új kormányrendelet került megalkotásra: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.
A szociális és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó szabályok összehangolásával a szabályok egyszerűbben alkalmazhatóvá és áttekinthetőbbé váltak.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosításai
- a családi napközire vonatkozó szabályozás pontosítása (hatályos 2014. január 1-jétől)
A Gyvt. pontosítását az előbbiek mellett az indokolja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember elsejétől hatályos módosítása szerint az általános iskolában a nevelést-oktatást oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól az iskola igazgatója a szülő kérelmére adhat felmentést, és a Gyvt. módosítása alapján az ilyen gyermek ellátható a családi napköziben. Ugyanakkor a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – a költségvetési törvényjavaslat alapján – a családi napköziben az általános iskolás gyermekek finanszírozási szempontból csak az iskola nyitvatartási idején kívül vehetők figyelembe.
- befogadási szabály szigorítása (hatályos 2013. december 6-ától)
A Gyvt.-ben – az Szt. módosításával megegyezően – szigorításra került a hazai pályázat elnyerése útján biztosított mentességi szabály, valamint a nevezett alapokból elnyert támogatás is megalapozza a kapacitástól független befogadást.
- a működési engedélyezési rendszer átalakítása – szolgáltatói nyilvántartás kialakítása (hatályos 2013. december 1-jétől)
Az Szt.-vel összhangban került kialakításra a fentiekben ismertetettek szerint.
3) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása (hatályos 2013. november 17-étől)
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre került a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében.
Az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátására a Kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki.
A jogalkotói szándék megvalósítása során egyes települési önkormányzati fenntartók ún. vegyes profilú integrált intézményeinek átvétele akadályba ütközött, mivel ugyanazon telephelyen, egy épületben láttak el önkormányzati és az állam ellátási kötelezettségébe kerülő feladatot is, ezért ezen intézmények nem kerültek átvételre. Ezen intézmények esetében az állam a feladat-ellátási kötelezettségének az önkormányzattal kötött ellátási szerződés vagy feladat-ellátási megállapodás útján tett eleget.
A módosítás célja volt megteremteni azon intézkedések jogszabályi kereteit, melyek alapján a 2013. január 1-jével állami fenntartásba nem került, jellátási szerződéssel vagy feladat-ellátási megállapodással finanszírozott, az állam ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat ellátó integrált intézmények fenntartói az integrált intézmények profiltisztítását végre tudják hajtani, és az állami feladatellátást szolgáló intézményrészek állami átvételére sor kerülhet 2014. január 1-jével az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal, tárgyi eszközökkel, és az intézmények személyi állományával együtt.
A Törvény mellékletében került meghatározásra a 2014. január 1-jével történő átvétellel érintett integrált intézményi kör.
4. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény ágazatot érintő fontosabb változásai:
- egyházi kiegészítő támogatás 2014. évi mértékének alakulása
Az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. A kiegészítő támogatás mértéke 67,8%.
- kistelepülések szociális feladatai támogatásának megteremtése
A támogatás fajlagos összege 1 000 forint/fő, de településenként legalább 600 000 forint. A támogatás azon települési önkormányzatok pénzbeli szociális ellátásaihoz, szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekétkeztetési feladatainak ellátásához járul hozzá, amelyek
- lakosságszáma a 2 000 főt nem haladja meg és
- az egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 20 000 forintot.
Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok tartalmazzák.
- bölcsődék finanszírozásának változása
A bölcsődében a korábbi „ténylegesen bent lévő gyermek” alapú finanszírozás helyett, a „beíratott gyermek” alapú finanszírozási rendszer lép életbe a 2014. évtől. Az ellátottak és a fenntartók számára ilyen mértékű és jelentőségű változás a korábbi kormányzati ciklusokban nem volt. Ezzel a módszerrel a jövőben a bölcsődék finanszírozási és működtetési helyzete jelentős mértékben, mintegy 20-30%-kal javulni fog, és a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbb működtetés valósulhat meg.
Emellett a bölcsődében a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után differenciált finanszírozás valósul meg: 105%-os, illetve 110%-os támogatás lesz igényelhető
- családi napközi támogatása szabályainak változása
A családi napközi támogatása szabályai kiegészülnek azzal, hogy az általános iskolába járó gyermek után a támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető, kivéve a köznevelési törvény szerinti magántanulókat, akik után a fenntartó iskolaidőben is jogosult a támogatásra.
A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó
- ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát, vagy
- azon általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje összességében nem éri el a heti 20 órát.
- gyermekétkeztetés támogatása szabályainak változása
Módosul a gyermekétkezetésre fordítandó költségvetési támogatás elosztásának elve, így megvalósítva az étkeztetés területén a feladat alapú bér- és üzemeltetési támogatást.
- a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódó társulási kiegészítő támogatás emelkedése
300 Ft/fő fajlagos összegű kiegészítő támogatás volt igényelhető 2013. évben a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás társult formában történő ellátása esetén, szolgáltatásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján.
Ez a rendelkezés a 2014. évben a következők szerint módosul:
A kiegészítő támogatás fajlagos összege változatlanul 300 Ft/fő,
- amely családsegítésnél a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján igényelhető,
- amelynek négyszerese igényelhető a gyermekjóléti ellátás feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján.
- falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának emelkedése
A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának fajlagos összege a 2013. évi összeghez képest – amely 1 996 550 Ft/szolgálat volt – jelentős mértékben emelkedik: a 2014. évben 2 500 000 Ft/szolgálat lesz.
5. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII.18.) Korm. rendelet (hatályos 2014. január 1-jétől)
A központi költségvetésről szóló törvény már nem használja a normatív hozzájárulás elnevezést, ugyanakkor a nem állami, egyházi fenntartók finanszírozásáról szóló hatályos rendelet címe még ezt az elnevezést tartalmazza, és mivel a jogszabályok címe nem módosítható, új kormányrendelet megalkotása vált szükségessé.
A Korm. rendelet a jelenleg hatályos szabályokat néhány új, a támogatás igénybevétele terén jelentősebb változást hozó rendelkezéssel, valamint eljárásjogi pontosításokkal kiegészítve, átláthatóbb struktúrában fogja tartalmazni. A fontosabb változások a következők.
- A jelenlegi finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a fenntartók az engedélyezett ellátotti létszám, férőhelyszám után igényeljenek támogatást akkor is, ha a szolgáltatásuk tényleges kihasználtsága elmarad ettől. És bár év végén a támogatást kamattal növelt összegben kell visszafizetni, néhány fenntartó még így is likviditási hitelként fogja fel a jogosulatlan túligénylést. A Korm. rendelet szerint ezért a támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató és az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabbat.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni hajléktalanellátó szolgáltató esetén a szolgáltatások szezonalitása és a csak télen működő időszakos férőhelyek miatt, továbbá új szolgáltató esetén az indulástól számított egy évig a feltöltés miatt.
A 2015. évi igényléstől a választási lehetőség megszűnik a fenntartók számára, és a viszonyítási alap már csak az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató lesz.
- Szintén a tényleges igénybevételhez közelítő folyósítást szolgálja, hogy a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutatót 10%-kal meghaladó pótigény csak akkor nyújtható be, ha a növekmény meg van alapozva vagy új intézmény, szolgáltatás, férőhelyek létrehozásával, átvételével, vagy tárgyévi teljesített feladatmutatókkal. Ebben az esetben a pótigény akkor is benyújtható, ha ebben a naptári negyedévben már nyújtottak be pótigényt vagy lemondást.
Hajléktalanellátás és új szolgáltatás, szolgáltató esetén ezt a korlátozást sem kell alkalmazni.
- A fenntartó minden év áprilisában, júliusában és októberében köteles megvizsgálni, hogy a megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató és a megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabb a hónap első napján eléri-e a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát. Amennyiben nem, a fenntartó köteles a többlettámogatásról soron kívül lemondani. Ha a fenntartó a lemondási kötelezettségét nem teljesíti, a kincstár a teljesítésig felfüggeszti a támogatás folyósítását.
Hajléktalan ellátás és új szolgáltatás, szolgáltató esetén ezt a korlátozást sem kell alkalmazni.
A 2015. évi támogatástól kezdődően a viszonyítási alap már csak az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató lesz ebben az esetben is.
- Az Áht. módosítása nem teszi lehetővé, hogy attól eltérő kamatszabályokat állapítsunk meg, így itt is bevezetésre kerül a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő napi kamatszámítás, ami enyhébb a jelenleg alkalmazott szankcióknál.
2014. JANUÁR 1-JÉN HATÁLYBA LÉPŐ INTÉZKEDÉSEK
(PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK)
- A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását, gondozását végző családtagok részére biztosítható emelt összegű ápolási díj összege a költségvetési törvényben megállapított alapösszeg 130%-áról 150%-ára (44.250 Ft-ra) emelkedik. Első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósítandó ellátást kell emelt összegben folyósítani.
- Bevezetésre kerül a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult a közeli hozzátartozó, ha olyan személy ápolását, gondozását végzi, aki:
- 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes,
- 18. életévét nem töltötte be (vagy köznevelési intézményben tanul - ilyen esetben a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 20., sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetén a 23. életévét betölti), és állapota miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást-gondozást igényel.
A kiemelt ápolási díj havi összege 2014. január 1-jétől az ápolási díj alapösszegének 180%-a, azaz 53.100 Ft lesz.
2. Önkormányzati segély kialakítása
2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze.
3. A méltányossági közgyógyellátás szabályozásának változása
A 2013. december 31-ig hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben nyújtott ellátás az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében 2014. január 1-jétől a képviselő-testület hatáskörébe kerül.
4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerét érintő lényeges változás, hogy 2014. január 1-jétől a rokkantsági és rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő számítása megváltozik. 2014. január 1-jétől 5 éven belül 1095 nap, vagy 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3560 nap előzetes biztosítási idő megléte szükséges az ellátásra való jogosultság megállapításához (ezt megelőzően csak az válhatott jogosulttá az ellátásra, aki 5 éven belül 1095 nappal rendelkezett).
- 2014. január 1-jével változik a rehabilitációs/rokkantsági ellátás összegének számítása mindazok esetén, akik 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesültek, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a minimálbér alapul vételével került meghatározásra. 2014. január 1-jétől a számítás alapjául szolgáló havi átlagkeresetként - annak hiányában - az ellátási összeg 140%-át kell tekinteni.
- A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összege 2014 januárjától a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 2,4%-kal emelkedik.
5. Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka
A fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka összege 2014 januárjától a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 2,4%-kal emelkedik.
6. Aktív korúak ellátása
A rendszeres szociális segély maximuma (ami a közfoglalkoztatási bér nettó összegének 90 %-ával egyenlő) 2014. január 1-jétől 44 508 Ft-ról 45 569 Ft-ra emelkedik. Azokban a családokban, ahol foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a rendszeres szociális segély összege 2014. január 1-jétől 21.708 Ft-ról 22.769 Ft-ra emelkedik.
2014. január 1-jétől bevezetésre kerül a GYED extra:
- Az a szülő, aki a gyermekgondozási támogatás lejárta előtt visszatérne a munkahelyére, a gyermek egyéves kora után ezt a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély megtartása mellett korlátlanul megteheti.
- Lehetővé válik az egymást követően született gyermekekre tekintettel járó ellátások együttfolyósítása: a gyermekgondozási támogatást a szülő akkor sem veszíti el, ha a korábbi ellátás folyósítása alatt, 2013. december 31-ét követően újabb gyermeke születik, és rá tekintettel újabb gyermekgondozási támogatást igényel.
- A felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot.
- Az ikergyermekekre tekintettel járó gyermekgondozási díj folyósításának időtartama egy évvel meghosszabbodik, azaz az ellátás legfeljebb a gyermekek hároméves koráig járhat.
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területét érintő változások
1. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése
- 2014. január 1-jével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és kapcsolódó rendeleteinek módosításával egy lépésben bevezetésre került a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
- A korábbi szabályozás szerint a nevelőszülők többsége, mintegy 5.450 fő csupán 15.000 Ft-os díjazásban részesült valamennyi nála elhelyezett gyermek után, és ez a díjazás sem teremtett jogviszonyt nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra.
- A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján történő díjazás három elemből tevődik össze. A nevelőszülőt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a, az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a, mindezeken felül pedig felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.
- Mindemellett a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló mintegy 300 főnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás.
- A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljeskörű egészség- és nyugdíjbiztosítási jogosultságot teremt. (A gyermekek után járó juttatások tekintetében a TGYÁS, a GYED, a GYES és a GYET csak a saját gyermekek után vehető igénybe.) A nevelőszülői díjra teljes körűen igénybe vehető továbbá a családi adó- és járulékkedvezmény.
2. Gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetése
- 2014. január 1-jétől az új nevelésbe vételi esetekre kiterjedően, majd az év folyamán a fennálló esetek felülvizsgálatával fokozatosan bevezetésre kerül a gyermekvédelmi gyámság jogintézménye.
- Célja a gyermek érdekének következetes és szakszerű, a gondozási helytől független képviselete. A gyermekvédelmi gyám személye a gondozási hely esetleges változásától függetlenül képviseli az állandóságot. Bevezetése azokat a legsúlyosabb érdekütközéseket oldja fel, amely a fenntartói, intézményi, gondozói érdekek és a gyermek érdeke között feszülnek a gyermek sorsának alakulásában, ezzel elősegítve, hogy lehetőleg minden gyermek csupán a legrövidebb szükséges ideig tartózkodjon a gyermekvédelem rendszerében.
- A gyermekvédelmi gyám a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közalkalmazottjaként, önálló munkakörben tevékenykedik, egyidejűleg legfeljebb 30 gyermek gyámságát láthatja el.
- A nevelőszülők egyes gyámi feladatok ellátására továbbra is kirendelhetők - a gyermekvédelmi gyám egyetértése esetén - abban az esetben, ha az érintett gyermeket már legalább 2 éve saját háztartásukban nevelik, illetve nincs folyamatban a nevelésbe vétel vagy a nevelőszülői jogviszony megszüntetése.
3. Nevelőszülői elhelyezés elsődlegessége
- 2014. január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni.
- Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek.
- Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel).
4. A cselekvőképesség szabályozásának változásai
- 2014. március 15-én lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), melynek lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése.
- A bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. Ez garantálja a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott jogkövetkezményeinek megállapítását: az új Ptk. még példálózó jelleggel sem sorolja fel azokat az ügycsoportokat, amelyek vonatkozásában a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozhatja.
- A felülvizsgálat részleges és teljes korlátozás esetén is egyaránt törvényben meghatározott időközönként kötelező lesz. A hatálybalépést követően öt éven belül minden jelenleg gondnokság alatt álló személy ügyét az új szabályok szerint hivatalból felül kell vizsgálni.
5. Támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése
- Az új Ptk.-val párhuzamosan, 2013. március 15-én lép hatályba a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény.
- A támogatott döntéshozatal új jogintézményként a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintett személy számára.
- A támogató kirendelésére a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján kerülhet sor. Kirendelésének mindig feltétele a támogatott személy egyetértése, és elsősorban a támogatott személy által megjelölt személyt kell kirendelni határozatlan időre, ötévenkénti felülvizsgálat mellett.
- A támogató tanácsaival, tájékoztatásával eljárásokban és jognyilatkozat megtételekor segítheti a támogatottat, azonban nem veheti át tőle a döntést.
- A megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai - a hivatásos gondnokokhoz hasonlóan - hivatásos támogatókat foglalkoztatnak, akik legfeljebb 30-45 fő esetében rendelhetők ki támogatóként más alkalmas személy hiányában.
A 2014. évi legfontosabb jogszabályi változások a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) módosításai
- befogadási szabály szigorítása (hatályos 2013. december 6-ától)
„58/A. § (2e) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
- a) …
- azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,..”
A korábbi szabályozás szerint a finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kellett fogadni azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesült. A tapasztalatok szerint egyes fenntartók igen kis összegű, illetve a szolgáltatással csak nagyon közvetetten összefüggő önkormányzati „fejlesztési” pályázat elnyerése által kívántak jogosultságot szerezni több százas nagyságrendű új ellátotti létszám vagy férőhelyszám finanszírozására, az így generált magas költségvetési kiadás azonban nagyságrendileg nem állt arányban a fejlesztési támogatással. Az ilyen törekvések korlátozása érdekében szükségessé vált a hazai pályázat elnyerése útján biztosított mentesség szigorítása. Az Szt. módosítása alapján a hazai támogatások körében kizárólag a költségvetési támogatás alapozza meg a kapacitástól független állami finanszírozást.
Az európai uniós fejlesztési pályázatok mellett a szociális intézményfenntartók pályáznak a Svájci Alap, valamint a Norvég Alap és az EGT Alap finanszírozása keretében meghirdetett pályázatok fejlesztési forrásaira is. Ezen pályázatok egyik célja a szociális különbségek csökkentése. A módosítás biztosítja, hogy a pályázat megvalósítása és a fenntartás érdekében a nyertes fenntartókat az uniós forrásokhoz hasonlóan a finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni.
- hajléktalannak minősülő „menekült” személyek ellátása (hatályos 2013. december 3-ától)
„3. § (4a) A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek
- idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,
- az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy
- idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki
és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.
(4b) A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.
„20. § (7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.”
„84. § (3) A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.”
„115/A. § (1) Térítésmentesen kell biztosítani
- a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.”
A tél közeledtével különösen fontos, hogy az ország területén tartózkodó és idegenrendészeti, menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadó állomásról elbocsátott külföldiek se legyenek kénytelenek közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölteni az éjszakát. Az Szt. módosítása ezt az alapvető humanitárius célt szolgálja azzal, hogy lehetővé teszi e személyeknek – meghatározott igazolás birtokában – az éjjeli menedékhelyek és átmeneti szállók egyes szolgáltatásainak térítésmentes igénybevételét.
- a működési engedélyezési rendszer átalakítása – szolgáltatói nyilvántartás kialakítása (hatályos 2013. december 1-jétől)
2013. december 1-jével a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok eddig papíralapú működési engedélyezését kiváltja egy korszerű, konstitutív hatályú hatósági nyilvántartás. Az intézkedéssel összességében mind a fenntartók, mind az eljáró hatóságok adminisztrációs terhe csökken.
Az új rendszertől a következő előnyöket várjuk:
- a több engedélyben is szereplő adatok (fenntartó adatai, a telephelyek engedélyében a székhely adatai) egységesekké válnak, egyetlen hatósági aktussal valamennyi engedélyben módosíthatók,
- mivel maga a nyilvántartott adat lesz az engedély tartalma, az adatok teljesen megbízhatóak lesznek,
- az engedélyes hatályos adatai azonnal elérhetőek, a továbbiakban nincs szükség minden engedély-módosításkor a hatályos adatok határozatban történő feltüntetésére,
- a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos döntések tervezetét a rendszer a bejegyzett adatok alapján maga állítja elő,
- továbbfejleszthető: a fenntartókról vezetett nyilvántartásokkal (pl. cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása) összekapcsolva később a fenntartói adatokban minden hiba kiszűrhető lesz, és a fenntartó adatai hivatalból módosíthatók lesznek.
Az Szt., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény megteremti a nyilvántartás alapjait, meghatározza a nyilvántartásban vezetett személyes adatok körét.
A törvényi szintű módosításokkal összhangban hatályon kívül helyezésre került a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, és a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, továbbá részben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, és új kormányrendelet került megalkotásra: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.
A szociális és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó szabályok összehangolásával a szabályok egyszerűbben alkalmazhatóvá és áttekinthetőbbé váltak.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosításai
- a családi napközire vonatkozó szabályozás pontosítása (hatályos 2014. január 1-jétől)
A Gyvt. pontosítását az előbbiek mellett az indokolja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember elsejétől hatályos módosítása szerint az általános iskolában a nevelést-oktatást oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól az iskola igazgatója a szülő kérelmére adhat felmentést, és a Gyvt. módosítása alapján az ilyen gyermek ellátható a családi napköziben. Ugyanakkor a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – a költségvetési törvényjavaslat alapján – a családi napköziben az általános iskolás gyermekek finanszírozási szempontból csak az iskola nyitvatartási idején kívül vehetők figyelembe.
- befogadási szabály szigorítása (hatályos 2013. december 6-ától)
A Gyvt.-ben – az Szt. módosításával megegyezően – szigorításra került a hazai pályázat elnyerése útján biztosított mentességi szabály, valamint a nevezett alapokból elnyert támogatás is megalapozza a kapacitástól független befogadást.
- a működési engedélyezési rendszer átalakítása – szolgáltatói nyilvántartás kialakítása (hatályos 2013. december 1-jétől)
Az Szt.-vel összhangban került kialakításra a fentiekben ismertetettek szerint.
3) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása (hatályos 2013. november 17-étől)
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre került a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében.
Az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátására a Kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki.
A jogalkotói szándék megvalósítása során egyes települési önkormányzati fenntartók ún. vegyes profilú integrált intézményeinek átvétele akadályba ütközött, mivel ugyanazon telephelyen, egy épületben láttak el önkormányzati és az állam ellátási kötelezettségébe kerülő feladatot is, ezért ezen intézmények nem kerültek átvételre. Ezen intézmények esetében az állam a feladat-ellátási kötelezettségének az önkormányzattal kötött ellátási szerződés vagy feladat-ellátási megállapodás útján tett eleget.
A módosítás célja volt megteremteni azon intézkedések jogszabályi kereteit, melyek alapján a 2013. január 1-jével állami fenntartásba nem került, jellátási szerződéssel vagy feladat-ellátási megállapodással finanszírozott, az állam ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat ellátó integrált intézmények fenntartói az integrált intézmények profiltisztítását végre tudják hajtani, és az állami feladatellátást szolgáló intézményrészek állami átvételére sor kerülhet 2014. január 1-jével az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal, tárgyi eszközökkel, és az intézmények személyi állományával együtt.
A Törvény mellékletében került meghatározásra a 2014. január 1-jével történő átvétellel érintett integrált intézményi kör.
4. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény ágazatot érintő fontosabb változásai:
- egyházi kiegészítő támogatás 2014. évi mértékének alakulása
Az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. A kiegészítő támogatás mértéke 67,8%.
- kistelepülések szociális feladatai támogatásának megteremtése
A támogatás fajlagos összege 1 000 forint/fő, de településenként legalább 600 000 forint. A támogatás azon települési önkormányzatok pénzbeli szociális ellátásaihoz, szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekétkeztetési feladatainak ellátásához járul hozzá, amelyek
- lakosságszáma a 2 000 főt nem haladja meg és
- az egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 20 000 forintot.
Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok tartalmazzák.
- bölcsődék finanszírozásának változása
A bölcsődében a korábbi „ténylegesen bent lévő gyermek” alapú finanszírozás helyett, a „beíratott gyermek” alapú finanszírozási rendszer lép életbe a 2014. évtől. Az ellátottak és a fenntartók számára ilyen mértékű és jelentőségű változás a korábbi kormányzati ciklusokban nem volt. Ezzel a módszerrel a jövőben a bölcsődék finanszírozási és működtetési helyzete jelentős mértékben, mintegy 20-30%-kal javulni fog, és a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbb működtetés valósulhat meg.
Emellett a bölcsődében a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után differenciált finanszírozás valósul meg: 105%-os, illetve 110%-os támogatás lesz igényelhető
- családi napközi támogatása szabályainak változása
A családi napközi támogatása szabályai kiegészülnek azzal, hogy az általános iskolába járó gyermek után a támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető, kivéve a köznevelési törvény szerinti magántanulókat, akik után a fenntartó iskolaidőben is jogosult a támogatásra.
A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó
- ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát, vagy
- azon általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje összességében nem éri el a heti 20 órát.
- gyermekétkeztetés támogatása szabályainak változása
Módosul a gyermekétkezetésre fordítandó költségvetési támogatás elosztásának elve, így megvalósítva az étkeztetés területén a feladat alapú bér- és üzemeltetési támogatást.
- a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódó társulási kiegészítő támogatás emelkedése
300 Ft/fő fajlagos összegű kiegészítő támogatás volt igényelhető 2013. évben a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás társult formában történő ellátása esetén, szolgáltatásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján.
Ez a rendelkezés a 2014. évben a következők szerint módosul:
A kiegészítő támogatás fajlagos összege változatlanul 300 Ft/fő,
- amely családsegítésnél a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján igényelhető,
- amelynek négyszerese igényelhető a gyermekjóléti ellátás feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján.
- falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának emelkedése
A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának fajlagos összege a 2013. évi összeghez képest – amely 1 996 550 Ft/szolgálat volt – jelentős mértékben emelkedik: a 2014. évben 2 500 000 Ft/szolgálat lesz.
5. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII.18.) Korm. rendelet (hatályos 2014. január 1-jétől)
A központi költségvetésről szóló törvény már nem használja a normatív hozzájárulás elnevezést, ugyanakkor a nem állami, egyházi fenntartók finanszírozásáról szóló hatályos rendelet címe még ezt az elnevezést tartalmazza, és mivel a jogszabályok címe nem módosítható, új kormányrendelet megalkotása vált szükségessé.
A Korm. rendelet a jelenleg hatályos szabályokat néhány új, a támogatás igénybevétele terén jelentősebb változást hozó rendelkezéssel, valamint eljárásjogi pontosításokkal kiegészítve, átláthatóbb struktúrában fogja tartalmazni. A fontosabb változások a következők.
- A jelenlegi finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a fenntartók az engedélyezett ellátotti létszám, férőhelyszám után igényeljenek támogatást akkor is, ha a szolgáltatásuk tényleges kihasználtsága elmarad ettől. És bár év végén a támogatást kamattal növelt összegben kell visszafizetni, néhány fenntartó még így is likviditási hitelként fogja fel a jogosulatlan túligénylést. A Korm. rendelet szerint ezért a támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató és az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabbat.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni hajléktalanellátó szolgáltató esetén a szolgáltatások szezonalitása és a csak télen működő időszakos férőhelyek miatt, továbbá új szolgáltató esetén az indulástól számított egy évig a feltöltés miatt.
A 2015. évi igényléstől a választási lehetőség megszűnik a fenntartók számára, és a viszonyítási alap már csak az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató lesz.
- Szintén a tényleges igénybevételhez közelítő folyósítást szolgálja, hogy a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutatót 10%-kal meghaladó pótigény csak akkor nyújtható be, ha a növekmény meg van alapozva vagy új intézmény, szolgáltatás, férőhelyek létrehozásával, átvételével, vagy tárgyévi teljesített feladatmutatókkal. Ebben az esetben a pótigény akkor is benyújtható, ha ebben a naptári negyedévben már nyújtottak be pótigényt vagy lemondást.
Hajléktalanellátás és új szolgáltatás, szolgáltató esetén ezt a korlátozást sem kell alkalmazni.
- A fenntartó minden év áprilisában, júliusában és októberében köteles megvizsgálni, hogy a megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató és a megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabb a hónap első napján eléri-e a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát. Amennyiben nem, a fenntartó köteles a többlettámogatásról soron kívül lemondani. Ha a fenntartó a lemondási kötelezettségét nem teljesíti, a kincstár a teljesítésig felfüggeszti a támogatás folyósítását.
Hajléktalan ellátás és új szolgáltatás, szolgáltató esetén ezt a korlátozást sem kell alkalmazni.
A 2015. évi támogatástól kezdődően a viszonyítási alap már csak az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató lesz ebben az esetben is.
- Az Áht. módosítása nem teszi lehetővé, hogy attól eltérő kamatszabályokat állapítsunk meg, így itt is bevezetésre kerül a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő napi kamatszámítás, ami enyhébb a jelenleg alkalmazott szankcióknál.